A területi közigazgatásért felelős államtitkár szerint senkinek nem jelent majd ügyintézési nehézséget a járások kialakítása, annak ugyanis éppen az a célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék el az ügyeiket. Hozzátette: a területi közigazgatás teljes átalakítása 2013 végére fejeződik be amikor az egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen, a kormányablakokban lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet.

Az államtitkár álláspontja szerint ugyanis nincs szó arról, hogy a járások jövő január 1-jei létrejöttével bárkinek is nehezebb lenne a dolga vagy többet kellene utaznia. A járási rendszer kialakításának éppen az a célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket - mondta, hozzátéve, hogy a területi közigazgatás teljes átalakítása 2013 végére fejeződik be, amikor az egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen, a kormányablakokban lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet. Ez jelenti majd az igazi könnyebbséget az embereknek - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az ehhez vezető úton az egyik szervezeti átalakítási lépcső a járások kialakítása.

A járásokhoz nem önkormányzati feladatok kerülnek át, hanem a polgármesteri hivatal élén dolgozó jegyző bizonyos államigazgatási hatáskörei, amelyek esetében eddig is célszerűbb lett volna, ha azokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül látja el - magyarázta Szabó Erika. A jegyzőnél olyan feladatok maradnak, amelyeket - a helyismeret miatt - indokolt, hogy ő lásson el - fűzte hozzá. Szavai szerint minden a helyére kerül a közigazgatásban, és ennek központjában az ügyfelek állnak, a cél ugyanis az, hogy ők jobban járjanak.

Az államtitkár kitért azokra a településekre is, amelyek kifogásolták a járási beosztást. Több Veszprém megyei településsel, így Balatoncsicsóval, Óbudavárral, Szentantalfával, Szentjakabfával és Tagyonnal kapcsolatban kifejtette: ezek a községek az első tervezet szerint is a balatonfüredi járáshoz kerültek volna, ám a polgármesterek egyöntetűen jelezték, hogy a tapolcaihoz szeretnének tartozni. Ezért átkerültek oda - folytatta Szabó Erika -, ám ezt követően megváltoztatták álláspontjukat, és mégis Balatonfüredhez kérték magukat, ezért a már elfogadott kormányrendelet a Balaton-parti városhoz sorolja ezeket a településeket.

Budaörssel kapcsolatban - amelynek független polgármestere, Wittinghoff Tamás bírálta, hogy nem az általa vezetett város, hanem Budakeszi lett a járás székhelye - Szabó Erika elmondta: hosszú egyeztetés eredményeként született meg az a döntés, hogy Budakeszi lesz a székhely. 'Egy olyan járásban, ahol két nagy település is versenghet a székhely tisztségéért, mindkettőt nem lehet központnak kijelölni' - hívta fel a figyelmet Szabó Erika, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a másik városban, azaz Budaörsön sem lesz nehézkes az ügyintézés, az ott lakóknak továbbra sem kell átutazniuk a járásszékhelyre, hiszen a járási hivatalnak Budaörsön is lesz kirendeltsége, ráadásul ott is működik okmányiroda, ahol az ügyeket továbbra is lehet majd intézni.

Hasonló a helyzet Dorog és Esztergom esetében: bár előbbi nem lett járásszékhely, de Dorogon is van okmányiroda, így onnan sem kell majd a járás központjába, Esztergomba utazni ügyintézésre - mondta az államtitkár.

A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, jövő januártól országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal kezdi meg működését. A Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista.